Icipici csiga blogja.......................

moha írtegyemilt.

benne volt eza link.  én megnéztem. nézzed meg teis. ha akarod. ha tudsz lengyelül. bár ha nem, az sem baj.

naszóval, galéria, és azt kell keresni ahol ottvan hogy baratanki :D az kell neked. megnézed. és akkor boldog leszel. meg énis. meg mindenki.

na csak rájöttem, hogy meg mi. végre vannak linkek, meg minden, mi szemszájnak ingere. elvagyok mint a befőtt, megint jött egy új diák, holnap kezd, ma még csak tanul. viszont olyan érzésem van, mintha mézbe raktak volna. olyan sziruposan nehéz minden, mintha le lennék lassulva. igaz, hogy az elején állt vagy másfél órát a kampány, de még mindig csak 48 hívásnál tartok...

mennék ki a napocskára, hamikázni a kis dévitaminokat, nem pedig itt ülni, és nézni a sok fasz emberkék unott arcát :)

és még éhes is vagyok, mindjárt kirándulok a bótba, hátha találok valami ehetőt. aztán délután meg eeeemegyek vásárolni. végre. vééégre.

és 8 óra 26 perckor be is tudtam lépni a toolbarba. milyen jó. tegnap hazazavartak 2 órával előbb, mert az áramszünet hazavágott mindent. ma bejövök, és nem megy semmi. nagyon érdekes.

addig, ameddig kapom a pénzem. még ha nagyon kell, élvezem is. de tovább nem. nem úgy, mint a múltkor.

holnap nem lesz szekrény, mondjuk ez sejthető volt, azok után, amit apu elmondott tegnap, sokkal hosszadalmasabb, és több odafigyelést igénylő meló lesz, mint hittük. én megbízom bátyuskában, de ismerem is, a tervezést is meddig elhúzta. azt nem is mondta, hogy a levágatásnál is figyeljünk. az erezésre is figyeljünk. nem mondott semmit, csak h ittvan nesze. és még tegnap én éreztem magam szarul, h hazaértem kiakadva, és elmondtam mindent gyagyásnak, és csak kinevettek. mert én vagyok a nő, a hisztis. pedig én csak jót akarok, csak azt akarom, hogy a mienk legyen a legjobb, legszebb, legnagyobb. ez akkora nagy baj, az baj, hogy félek, hogy ellinkeskedi, hogy félek, hogy elbasszuk, mikor úgysincs túlsok pénzünk, de tudod mit, rájuk bízom, a két hímlényre, úgyis ők az okosabbak. szerintük.

de azért imádom őket.

voltunk tegnap nagymamánál. zsoénál. néztünk függönyöket, meg kaptunk egy robotgépet, meg lepedőt. voltunk antiéknál is, ildi ablakot mostott, anti meg fát aprított. beszélgettünk, meg zso olajat cserét a kisautóban. aztán kiültünk a kertbe, meg felállítottuk a pingpongasztalt. tollasoztunk is, és frizbiztünk. és beszélgettünk, és sütött a nap.

szeretem a tavaszt.

szeretem, amikor már süt a nap, de nem olyan fakó betegen, mint télen, mikor már ereje van, és bár borzongat a levegő, de ha rádsüt, meleged van. szeretem a levegő illatát, a rügyeket a fákon, a madarakat. ahogy csörög a szarka, meg a rigó este, és minden olyan más. elcsépelt, de szinte hallom ahogy zsong, előbújnak a hangyák, pókok, katicák, az ibolya a föld alól, a tulipán. a fű zöldebb lesz, az ég kékebb.

ébredj, világ!

a paraszt. csak lazán, földbe tipor, pedig ő lóg, ő nem fizetett. mégis én vagyok a béka, a köcsög, a kis picsa, aki őt zavarja. hát elmegy a sunyiba leszáradt pofával. :D

kezdem egyre kevésbé tolerálni a sok bunkó faszt.

viszont megvannak a méretek, a szekrényhez, szóval ez pipa, ellenben még mindig nem tudjuk, honnan és hogy fogjuk hazaszállítani az anyagot. ez nem pipa, de a holnapi nap erre megy majd el. aztán szerdán nekiugrunk, plusz nekem eü vizsga. jupi.

most megyek tea. meg nem látom a monitort. nembaj.

szeretem a szombatokat. főleg, ha szakad az eső, és be kell jönni dolgozni. főleg, ha kurvára másnapos vagyok. főleg, ha az ügyfél megkérdi, mennyiért szopok.

szeretem a szombatokat.

már egész jól vagyok. de tényleg. már csak napi 3000 zsebkendőt használok el. és átlag 4 percenként tüsszentek. szóval tökéletesen érzem magam.
ma este tal gvel, aztán egyedül, mert gyagyás dolgozik. majd nagy magányomban feltolok pár képet a csodás lengyel útról, csak hogy nektek is jó legyen. :)

mostan ennyi :)

ez egyre rosszabb, ember. már nem csak maszatol, hanem kifejezetten esik. undorító. kapok egy emilkét robbantyútól, amiben épp örül. az esőnek. csúnya dolog bolondnak gondolni őt? ehh

aztán, mert továbbra is úgy érzem magam, mint ovis karácsonykor, nem bírok nyugodtan ülni a seggemen, megnézegettem a békávés oldalon a buszomat. na ez is szopás, úgy mellesleg, mert vagy elkésem, vagy 20 perecet köll várakoznom. az esőben. a hidegben. juj, belegondolni is rossz. úgyhogy azt találtam ki, hogy megvárom míg hazaér a gyagyás, és addig fogok ugrálni a fején, vagy egyéb testrészein, míg azt nem mondja: oké kicsim kiviszlek. hehe.

lelki terror rulZ :]

hola. ide is elérek. mert én mindenhol ottvagyok. amúgy nem, mert tök jelentéktelen vagyok :)...

szóval, üldögéltem, és épp azon gondolkodtam, hogy ha nagy leszek, kifejlesztek egy olyan szerkezetet, amivel fantasztikus időjárást lehet koholni. főleg, amikor ilyen buzi mocskos idő van. pl. meg amikor megyek el. ki. külföldre. mert akkor legyen már jóidő, de hiába konzultálok az öregúrral, szarik rám. mondjuk meg is értem. ha én lennék az Isten, én is szarnék mindenkire. nade akkor is. azért ez már durva. ezért mondtam neki, hogy legalább öt napig csináljon már nekem valami napsütést. nem kell sok, de egy átlag 25 fokot el bírnék viselni. de nem. mondom, szarik ez rám. úgyhogy most bosszút forralok. még nem tudom mit fogok tenni, de nagyszíbású hadművelet lesz. addig meg, csak összecsomagolom az összes vízhatlan ruhám, meg pulcsim, meg bakancsom, és agyő. vissza sem jövök hétfőig. mert jó nekem.

háhá.