csütörtökön felhívott györgyusz, hogy lesz előadás, menjek. mentem. láttam. tetszett. aztán szombaton is mentem, vácra, greasere, meg ma is akartam, de elaludtunk, és nem értem volna ki. pedig érdemes lett volna. mondjuk őket megnézni mindig érdemes. tegnap tenyus nagyon kritikus volt, nem tudom, mindig ilyen-e, de ha én rendező lennék, nem a két felvonás között oltanám le az embereimet. a második felvonással már nem volt baja, de nem vettem észre, hogy akárcsak egy valaki is jobban játszott volna. szerinte energiáltanok voltak a fiúk, meg gyuri jelmezével volt baja, mondjuk, kicsit tényleg topis volt, de ki figyel arra? a hangja jobb volt mint eddig bármikor, a játék is remek volt. szóval szerintem, tenya túl kemény volt. bár én nem értek hozzá.
az, hogy megismertem márkot, és gábort, is közrejátszott, hogy megint bezsongtam, de nem miattuk mentem el, komolyan. miért is mennék miattuk, gábor annyira nem mutatott sok érdeklődést irántam, márknak meg egyértelmű lett zsolt. szóval csak értékelem ezt a két fiút, és kedvelem őket. a többieket is, de a többiek már egy összeszokott banda, és kivülállónak érzem magam. az is vagyok, ofkorz, de ezek ketten legalább vették a afáradságot, és beszélgettek velem, annak ellenére, hogy előadás előtt mindig nagy a fejetlenség. szóval jó volt eza pár nap szünet, és nem unatkoztam itthon.
meg voltunk csütörtökön fallabdázni is, óbudán, mert délelőtt hisztiztem, hogy elakarok menni, valahova, tökmindegy, de olyan szép idő volt. tényleg. és elismentünk, most először squasoltam, de tetszett, nagyon jól megmozgatja az embert, azthiszem, többször el fogok menni. kell eza kis mozgás.
és az eüm is sikerült, anyuéval együtt, bár sokat kellett neki segíteni. titokban, pl a stabil oldalfekvésnél én pakoltam odébb a testrészeimet, mert kicsit összekavart mindent. de persze ő is segített nekem, szóval sima ügy volt. már csak a petzválba kell elmenni, szerdáig, aztán az okmányirodába, és heló :). de még utána sem vezetgethetek, mert vissza kell vinni a mazdát a szerelőhöz, mert még mindig beteg a fék.
szóval ezek vannak velem mostanában.
meg még sok minden más, pl hogy voltam angyalkánál, bulizni, és aztán mellette aludtam, és olyan fura volt hallani a lélegzését. mert teljesen más volt, mint zsolté, és nem is tudtam elaludni olyan hamar. aztán reggel is meglepődtem picit, hogy oldalra fordulva nem aza szürkészöld szempár néz rám huncutul, hanem egy másik zöld, hatalmas, és őszinte. de nem az Övé...
aztán az is van velem, hogy kezdek megőrülni, és igazán nem ilyenekre kellene gondolni 9 hónap után, de komolyan el tudnám őt viselni, még soksok évig..
voltaképp elég csúnya dolgot műveltem, mert kicsit utánanéztem a srácnak, találtam is fincsi dolgokat logban, de annyira már nem érdekel, hiszen galuskával énis hasonlókat szoktam beszélgetni, meg ugye annak idején olvival is elég pikáns párbeszédünk volt. de nem is ez a lényeg, hanem hogy a hölgyike, akivel zso beszélgetett, kérdezett rólam, és most végre teljesen őszinte választ kaptam, mert miért hazudna egy idegennek? viszont kicsit meg is lepett, mert rádöbbentem, hogy kettőnk közül tényleg én nem szoktam még meg őt igazán. de hogy az ő szavaival éljek: még az elején járunk...
hát ennyi. :)
az, hogy megismertem márkot, és gábort, is közrejátszott, hogy megint bezsongtam, de nem miattuk mentem el, komolyan. miért is mennék miattuk, gábor annyira nem mutatott sok érdeklődést irántam, márknak meg egyértelmű lett zsolt. szóval csak értékelem ezt a két fiút, és kedvelem őket. a többieket is, de a többiek már egy összeszokott banda, és kivülállónak érzem magam. az is vagyok, ofkorz, de ezek ketten legalább vették a afáradságot, és beszélgettek velem, annak ellenére, hogy előadás előtt mindig nagy a fejetlenség. szóval jó volt eza pár nap szünet, és nem unatkoztam itthon.
meg voltunk csütörtökön fallabdázni is, óbudán, mert délelőtt hisztiztem, hogy elakarok menni, valahova, tökmindegy, de olyan szép idő volt. tényleg. és elismentünk, most először squasoltam, de tetszett, nagyon jól megmozgatja az embert, azthiszem, többször el fogok menni. kell eza kis mozgás.
és az eüm is sikerült, anyuéval együtt, bár sokat kellett neki segíteni. titokban, pl a stabil oldalfekvésnél én pakoltam odébb a testrészeimet, mert kicsit összekavart mindent. de persze ő is segített nekem, szóval sima ügy volt. már csak a petzválba kell elmenni, szerdáig, aztán az okmányirodába, és heló :). de még utána sem vezetgethetek, mert vissza kell vinni a mazdát a szerelőhöz, mert még mindig beteg a fék.
szóval ezek vannak velem mostanában.
meg még sok minden más, pl hogy voltam angyalkánál, bulizni, és aztán mellette aludtam, és olyan fura volt hallani a lélegzését. mert teljesen más volt, mint zsolté, és nem is tudtam elaludni olyan hamar. aztán reggel is meglepődtem picit, hogy oldalra fordulva nem aza szürkészöld szempár néz rám huncutul, hanem egy másik zöld, hatalmas, és őszinte. de nem az Övé...
aztán az is van velem, hogy kezdek megőrülni, és igazán nem ilyenekre kellene gondolni 9 hónap után, de komolyan el tudnám őt viselni, még soksok évig..
voltaképp elég csúnya dolgot műveltem, mert kicsit utánanéztem a srácnak, találtam is fincsi dolgokat logban, de annyira már nem érdekel, hiszen galuskával énis hasonlókat szoktam beszélgetni, meg ugye annak idején olvival is elég pikáns párbeszédünk volt. de nem is ez a lényeg, hanem hogy a hölgyike, akivel zso beszélgetett, kérdezett rólam, és most végre teljesen őszinte választ kaptam, mert miért hazudna egy idegennek? viszont kicsit meg is lepett, mert rádöbbentem, hogy kettőnk közül tényleg én nem szoktam még meg őt igazán. de hogy az ő szavaival éljek: még az elején járunk...
hát ennyi. :)
