már csak ezta napot kell átvészelnem megmég a holnapból egy icipicit, és akkor már jól megszorongathatom, és biztos nagyon dobogni fog a szívem, és meg fogja jegyezni, hogy meg fogok halni, ha nem csitítom kicsit, mert, mert nekem amúgy is rettentő gyors a szívverésem, és szóval már nagyon nagyon nagyon várom, hogy hazaérjentegnap hihetetlenül nyugodtan és jókedvűen aludtam el, nagyon sokat számított azaz egy óra, és látod, tomtom, hiába. nem ismerlek, a te szavaid is sokat dobtak, de mégis, a megnyugvás mindig egy olyantól jön, aki ismer, mint a tenyerét. tudja, hogy élek meg és mit, és azt is tudja, hogy mit és hogyan kell mondani, hogy nekem az nyugalmat okozzon. nem utasítom el a mástól érkező nyugtatást, de mégis, ha hozzám közel álló személytől kapom, akkor az sokkal többet jelent.
persze, van amikor egy kívülálló tud többet segíteni, de ez nem az a szitu volt.
azért köszönöm.
