tegnap jött a tipp csöpitől, megyünk paso-ra, aha tökjó, csak mi előbb elszáguldunk a postára, kiszedni azt a buzi küldeményt - na ez össze is jött, a könyvtárból kaptam a levelet, hogy szíveskedjék 10 ropi kíséretében visszaszolgáltatni a kivett könyveket -, a mi postánkra, ami ugye nincs túl közel a jelenlegi lakóhelyemhez, ezen zso jóól felbosszantotta magát, és mikor hazaértünk, elaludt, azzal, hogy 7kor keltsem fel,
fél nyolckor keltegetem, mire közli, hogy nem akar elmenni, nincs kedve, jó akkor hívd fel csöpit, de ahhoz sincs kedvem, majd észreveszik ha nem megyünk, de cica, ne csináld, én szeretnék menni, de én nem, puff sértődés, oké, akkor nem megyünk, nekiállok mahjongozni, tökjól haladok, egyszer csak repül a takaró, hogy akkor menjünk, miattam nem kell, de itthon sem akarok maradni, mi van veled, semmi felkúrtam magam, indulunk,
még tart a mosolyszünet, a nyugatiig, rossz ránézni, és méghogy a csajhiszti a szörnyű, ó nem , a pasihiszti százszor rosszabb, vagy csak ő fejlesztette tökélyre ezt a dolgot, állunk, várunk, mint katiban a fasz, megy a teló, hogy holvannak, naná, hogy nem ott, ahol mi, aztán vilivel el, trafókutató expedíció, de előtte cba, sör, téli selymes,
trafónál pedig kiderül, h nincs paso, helyette van copycon, 10től, najó de addig mit? akkor menjünk csocsózni, oké, megyünk, csocsózunk, biliárdozunk, a koordináció egyre nehezebb, egyenes arányban romlik az elfogyasztott sör mennyiségével, de a hangulat nő, csak nő, néha még nyerünk is, egyre jobban játszom, csöpi full készen, én még igy nem láttam a srácot, de nembaj, majd 60ban, megint, iszunk majd, versenyt,
persze copyconra nem mentünk vissza,
aztán lassan elszállingóznak az emberek, hát térjünk nyugovóra mi is, még egy gyros/falafel kombó a törököknék, közel s távol ez a legjobb, persze abdulénál nincs jobb, de abdul a távolnál is távolabb van, szóval most kiesik a versenyből, no
szóval már csak azt kellett eldönteni, ki alszik a földön, merthogy ugye, a csodálatos kanapénk nem elég három jól megtermett férfiembernek, rólam már nem is beszélve, bár én nem vagyok se férfi, sem megtermett, s végül csöpinek jutott a nem túl hálás hely, szegényke, mindig a földön végzi, persze azért nekünk sem volt olyan nagyon jó. mint a heringek, úgy feküdtünk, kíváncsi vagyok, hányszor rúgtam gyomron/májon/vesén a kedvesemet,
szóval ez volt a tegnap este, spontán, mi lett volna, ha meg is beszéljük? O_o
