hát itthon vagyok, kedd óta, és kicsit nemjó itthon lenni, valahogy hiányzik a pörgés, a sok részeg rokker, tokaj nyugodt zsongása, és persze hiányoznak a többiek is. de ez van, egyszer mindennek vége, az élményt elraktároztam az emlékeim közé...
szóval volt ez a hegyalja fesztivál, tokajban, ahol ugye sok sok bor van, amit én köztudottan nem annyira szeretek, de ez nem akadályozott meg abban, hogy hétfőn úgy berúgjak (nem becsiccsantottam, vagy beálltam, vagy kicsit ittas lettem, nem vaze, bebeasztam mint az albán szamár...), hogy nem nagyon tudtam már az eseményeket kontrollálni, ilyeneket tudok, hogy ori védett meg az egyik szomszédomtól, meg hogy négykézláb spuriztam ki a sátorból, mikor jött a rókakoma (erre egyébként szintén nem emlékszem), meghogy reggel egy gecinagy kiszívásnyommal ébredtem, szal orinak mégse sikerült annyira megvédeni...
másnap, kedden kicsit szar idő volt, ezért sokáig tudtunk aludni a sátrakban, aztán bemásztunk a városba, ahol szarrá áztunk, konkrétan, és el is szakadtunk balázséktól, úgyhogy beültünk elelhez, sörözgetni (kövessetek meg, de nekem sok volt az előző napi bor - utána már nem is ittam sok ilyen nedűt), úgyhogy délutánra már elég vicces hangulatba kerültünk oresztész barátommal. hogy utána mi volt, asszem, ja igen, lementünk egy pincébe, ahol pókereztünk és a változatosság kedvéért ittunk, majd pedig időközben megérkezett egy nagyon részeg csöpi és egy mégrészegebb niki, de ők nem bírták a strapát, úgyhogy bevonultak a kempingbe, mimeg még három kör után követtük őket... na az sem volt egyszerű, orinak magyaráztam a csillagképeket, miközben ő próbált vonszolni maga után, több, de inkább kevesebb sikerrel :)
szerdán nyitott a fesztivál, de már eléggé megviselt az előző két nap, úgyhogy csendesen indult a nap, persze, aztán ugyanúgy ivászatba torkollt, mint azelőtt. este, erre emlékszem, megérkezett két tag, pál és gábor, akikkel mentünk pocolóba, jammelni, és miközben haladtunk, én egy botot vonszoltam magam után, aminek a gerzson nevet adtam... pociban elhevertünk egy babzsákon, gábor baloldalt, ori jobboldalt, én meg cirógattam őket, matta részegen. voltunk vmi ritkaszar besh'o'drom koncerten is csöpivel, de hanyagolható élmény volt. aztán valahogy megint hazacipeltük magunkat, és pál, az édes aranyos kedves jó pál, előkapott egy szép kövér.... szal az este hátralévő részében kábé sikítottunk oresztész faszságain... többek között azon, ahogyan azt adta elő, mi a rakendroll érzés, és hogy reggel egyértelműen és természetesen, amikor mindenki meg akar halni a másnaposságtól, ő csak lazán villázva fog kijönni a sátrából, hát őcsém, én rég nevettem ennyit, á, hallod, ááá....
gábor közben belógott hozzánk, mert már nem akarták beengedni sátorral, és fel is tudta verni, elég tisztességesen. aztán erőt vett rajta valami zsibongás, és mindenáron velem akart alszani, a drága, péntekig nem is adta fel, még valahol tetszett is a kitartása :)
másnap ori nem váltotta be az igéretét, pedig direkt figyletem, nem villázott a kölök, nem, konkrétan toporzékolva bújt elő, mint egy hisztis pina, egyedül dühöngött valami elképesztően begorombult fejjel, hát én egyből visszaborultam a hálózsákomba, annyira röhögtem xD
miután kellőképp összekapartuk magunkat, megint megcéloztuk a várost, vettünk egy egy lángost, oszt kiültünk/feküdtünk a tiszapartra, ahova hamarosan megérkezett csöpi is, egy pár üveg sörrel, amiket szépen be is termeltünk. később esni kezdett az eső, és csapódtak a szegedi szerelmeim is, anna, csilla, és luca. velük bevetődtünk a hid alá, inni, a többi népekkel, voltak ott ismeretlenek és ismerősök vegyesen, de az már rég nem érdekelt, kit is szólítok meg, hát fesztivál volt, rakendroll, vagy mi a tököm....
szal folytattuk az ivást, firkáltuk össze egymást és magunkat, és ittunk, és röhögtünk, és ittunk, ja és persze említenem sem kell, hogy ittunk is, és este meg fogtam a lányokat, és elrángattam őket roadra, ahol egyből le is lettem zúzva, úgy térdügyileg, majd átsántikáltunk karmára, hol meleg volt, és találkoztunk egy új cimbivel, a híd alól, aztán pedig kollektív vonultunk csapdára, ami nekem az első volt életemben, de már ekkorra elég fáradt és mákonyos voltam ahhoz, hogy brutál bevonuljak, úgyhogy megáltunk vhol a háromnegyedénél a tömegnek, de még itt is kaptam rendesen, még mindig vannak a különböző testrészeimen lila, illetve zöld és mindenféle színű foltok... de állati jó volt, nagyon, rettenetesen, és folytathatnám, de nem fogom, mert minek, úgysem voltál ott :D
időközben kiderült hogy a lányok sátrát offolták, úgyhogy velem aludtak a következő pár napban, ami jó volt, mert nem fagytunk halálra, és reggel nem kellett keresgélni őket, mert bármilyen hihetetlen, még hármunk közül mindig én voltam a legjózanabb... szóval ittvolt már a péntek, a legjobb nap, kispál, meg még a fasz tudja már mi, és az összes nap közül nekem ez a kedvencem, mert ezen a napon nem ittam :D (a hangulat azért megvolt :) )
tehát az úgy volt,hogy a reggelt egy cigivel indítottuk, álá pál, majd elmentünk pizzázni úgy közösen, ahol végre öt nap után úgy rendesen telezabáltuk magunkat. aztán kitalálták a fijúk, hogy menjünk el kirándulni, fel a hegyre. itt kisebb bonyodalmak akadtak, mert úgy volt, ogy csöpi is jön velünk, de ő közölte hogy eltűnik 20 percre, amiből az lett, hogy legközelebb kispálon találkoztam vele éjjel :)
szóval volt ez a hegyalja fesztivál, tokajban, ahol ugye sok sok bor van, amit én köztudottan nem annyira szeretek, de ez nem akadályozott meg abban, hogy hétfőn úgy berúgjak (nem becsiccsantottam, vagy beálltam, vagy kicsit ittas lettem, nem vaze, bebeasztam mint az albán szamár...), hogy nem nagyon tudtam már az eseményeket kontrollálni, ilyeneket tudok, hogy ori védett meg az egyik szomszédomtól, meg hogy négykézláb spuriztam ki a sátorból, mikor jött a rókakoma (erre egyébként szintén nem emlékszem), meghogy reggel egy gecinagy kiszívásnyommal ébredtem, szal orinak mégse sikerült annyira megvédeni...
másnap, kedden kicsit szar idő volt, ezért sokáig tudtunk aludni a sátrakban, aztán bemásztunk a városba, ahol szarrá áztunk, konkrétan, és el is szakadtunk balázséktól, úgyhogy beültünk elelhez, sörözgetni (kövessetek meg, de nekem sok volt az előző napi bor - utána már nem is ittam sok ilyen nedűt), úgyhogy délutánra már elég vicces hangulatba kerültünk oresztész barátommal. hogy utána mi volt, asszem, ja igen, lementünk egy pincébe, ahol pókereztünk és a változatosság kedvéért ittunk, majd pedig időközben megérkezett egy nagyon részeg csöpi és egy mégrészegebb niki, de ők nem bírták a strapát, úgyhogy bevonultak a kempingbe, mimeg még három kör után követtük őket... na az sem volt egyszerű, orinak magyaráztam a csillagképeket, miközben ő próbált vonszolni maga után, több, de inkább kevesebb sikerrel :)
szerdán nyitott a fesztivál, de már eléggé megviselt az előző két nap, úgyhogy csendesen indult a nap, persze, aztán ugyanúgy ivászatba torkollt, mint azelőtt. este, erre emlékszem, megérkezett két tag, pál és gábor, akikkel mentünk pocolóba, jammelni, és miközben haladtunk, én egy botot vonszoltam magam után, aminek a gerzson nevet adtam... pociban elhevertünk egy babzsákon, gábor baloldalt, ori jobboldalt, én meg cirógattam őket, matta részegen. voltunk vmi ritkaszar besh'o'drom koncerten is csöpivel, de hanyagolható élmény volt. aztán valahogy megint hazacipeltük magunkat, és pál, az édes aranyos kedves jó pál, előkapott egy szép kövér.... szal az este hátralévő részében kábé sikítottunk oresztész faszságain... többek között azon, ahogyan azt adta elő, mi a rakendroll érzés, és hogy reggel egyértelműen és természetesen, amikor mindenki meg akar halni a másnaposságtól, ő csak lazán villázva fog kijönni a sátrából, hát őcsém, én rég nevettem ennyit, á, hallod, ááá....
gábor közben belógott hozzánk, mert már nem akarták beengedni sátorral, és fel is tudta verni, elég tisztességesen. aztán erőt vett rajta valami zsibongás, és mindenáron velem akart alszani, a drága, péntekig nem is adta fel, még valahol tetszett is a kitartása :)
másnap ori nem váltotta be az igéretét, pedig direkt figyletem, nem villázott a kölök, nem, konkrétan toporzékolva bújt elő, mint egy hisztis pina, egyedül dühöngött valami elképesztően begorombult fejjel, hát én egyből visszaborultam a hálózsákomba, annyira röhögtem xD
miután kellőképp összekapartuk magunkat, megint megcéloztuk a várost, vettünk egy egy lángost, oszt kiültünk/feküdtünk a tiszapartra, ahova hamarosan megérkezett csöpi is, egy pár üveg sörrel, amiket szépen be is termeltünk. később esni kezdett az eső, és csapódtak a szegedi szerelmeim is, anna, csilla, és luca. velük bevetődtünk a hid alá, inni, a többi népekkel, voltak ott ismeretlenek és ismerősök vegyesen, de az már rég nem érdekelt, kit is szólítok meg, hát fesztivál volt, rakendroll, vagy mi a tököm....
szal folytattuk az ivást, firkáltuk össze egymást és magunkat, és ittunk, és röhögtünk, és ittunk, ja és persze említenem sem kell, hogy ittunk is, és este meg fogtam a lányokat, és elrángattam őket roadra, ahol egyből le is lettem zúzva, úgy térdügyileg, majd átsántikáltunk karmára, hol meleg volt, és találkoztunk egy új cimbivel, a híd alól, aztán pedig kollektív vonultunk csapdára, ami nekem az első volt életemben, de már ekkorra elég fáradt és mákonyos voltam ahhoz, hogy brutál bevonuljak, úgyhogy megáltunk vhol a háromnegyedénél a tömegnek, de még itt is kaptam rendesen, még mindig vannak a különböző testrészeimen lila, illetve zöld és mindenféle színű foltok... de állati jó volt, nagyon, rettenetesen, és folytathatnám, de nem fogom, mert minek, úgysem voltál ott :D
időközben kiderült hogy a lányok sátrát offolták, úgyhogy velem aludtak a következő pár napban, ami jó volt, mert nem fagytunk halálra, és reggel nem kellett keresgélni őket, mert bármilyen hihetetlen, még hármunk közül mindig én voltam a legjózanabb... szóval ittvolt már a péntek, a legjobb nap, kispál, meg még a fasz tudja már mi, és az összes nap közül nekem ez a kedvencem, mert ezen a napon nem ittam :D (a hangulat azért megvolt :) )
tehát az úgy volt,hogy a reggelt egy cigivel indítottuk, álá pál, majd elmentünk pizzázni úgy közösen, ahol végre öt nap után úgy rendesen telezabáltuk magunkat. aztán kitalálták a fijúk, hogy menjünk el kirándulni, fel a hegyre. itt kisebb bonyodalmak akadtak, mert úgy volt, ogy csöpi is jön velünk, de ő közölte hogy eltűnik 20 percre, amiből az lett, hogy legközelebb kispálon találkoztam vele éjjel :)
de a lényeg, a lényeg, hogy végül felautóztunk a tvtoronyhoz, ahol hihetetlen látvány tárult a szemünk elé, ááá, nem tudom visszaadni, egyszerűen csak kibaszottul szabadnak éreztem magam, főleg, miután pál prezentálta a napi második cigit is, ültünk a kocsiban, szólt valami egetrengetően gyönyörű muzsika, és bámultuk a látóhatárt... ez volt a chill outos része, útána magunkhozt tértünk és dőltünk borultunk a röhögéstől....úgy mindenen :D estére visszacsorogtunk a fesztivál területére, mert kinéztem a lányokkal egy rhcp tribute koncit, amire feltétlenül el kellett mennünk... hát nem kellett volna, nyugodtan ki lehetett volna hagyni. de nem lehet minden tökeltes... később csöpi valahogyan megtalált minket, vagyis engem, én meg egy régi dust'n'bonesos kedves ismerősömet, aki behívott egy harmadik cigire :D. aztán csöpit elrángattam kispálra, amit ő hősiesen végig is állt, mást nem is nagyon csinált, ugyanis nem szereti kispált, sosenem is szerette... de én, hát kedveskéim, reni neked főleg üzenem, meg marcsinak is, ez volt ÉLETEM LEGJOBB KISPÁLJA, uccsó fellépők voltak, és húzták vagy 2és fél óráig. lovasi sztem jobban be volt állva mint én, vagy nem tudom, de végre először életemben nem csak értettem, de megértettem a szövegeit :D az eleje pörgős volt, majd a jutkás szövegnél kicsit elfolyt az egész, azt már untam, aztán összekapták a cuccost, és a végére megint zúzott a tömeg... isteni volt, hihetetlen, felejthetetlen, fenomenális, áááááááá :D
aztán szunya. a lányok már megelőztek, el is foglalták a helyemet, és egy gödörben aludtam egész éjjel, de egy ilyen koncert után nem is érdekelt túlságosan.
szombaton pál és gábor hazautazott, előttünk meg ott állt a legnehezebb nap, csomó koncival, és aznap volt a legmelegebb is, és úgy egészében véve, az uccsó nap, amire csilla szerelmem fel is tette a pontot, ahogy azt illik. az egészet úgy nyitottuk, hogy bevásároltunk, vettünk sört és vodkát és energiaitalokat, és narancslevet, majd az egészet kicipeltük a partra, elfogyasztottuk, és sok órával később kellően felkészülve az estére, bevonultunk. alvinra. janem, subscribe volt előbb, de azt mi lányok végigkókadoztuk a peremen, mert iszony meleg volt. csöpi zúzott, mi fűszálakkal dobáltuk egymást. aztán alvin után kitaláltuk hogy menjünk vizifocizi, de már nem volt hely. nem bánkódtunk, mert kb öt másodperc múlva leesett hogy kaukázus koncert van öt méterrel arrébb, úgyhogy fogtam csillát, és odarángattam. csöpi és anna robogtak utánunk és minden erejüket bevetve el akartak onnan húzni minket, de kapaszkodtunk a rácsba, és nem engedtünk. ott még ati is megtalált és közölte hogy a szólós gergő a csoporttársa. amnikor vége lett, a placc közepén egymásra borultunk és pihentünk. de csak addig míg úgy nem gondoltuk mekkora móka lenne csontig összevizezni magunkat és egymást. ezt meg is valósítottuk, kb a bugyimból is folyt a víz, de legalább már nem volt melegem :D
aztán volt még aznap quimby is, amit csöpp és anna csendesülősre vettek, mimeg végigbuliztuk csillával, aztán volt egy kicsi balhé a fiúmmal, de rögtön kiis békültünk, telón persze, mert nem volt ott velem, majd paso, amiről én ellógtam, mert addigra tényleg nem írtam már járni sem...
beestem a sátramba, helyet teremtettem alkalni lakótársaimnak is, és kb azon nyomban aludtam is. hajnalban arra ébredtem hogy csilla oldalról próbál bejönni a helyre, és olyan ko a csaj, mint én az egész héten sose. ketten cipelték de még igyis sikerült összeborítania a sátorelőt. nagy nehezen befektettük, hárman, de 3 perc múlva a csaj már megint kinn volt, a domboldalon kókadozott, mert hánynia kellett. nem hányt, de még vagy 1 órán keresztük néztük és fogtzuk, ekkor már négyen. ezt meguntam, és bevittük megint a sátorba, ahol végre nyugodtan megmaradt, de további két órán keresztül pofázott még nekem, annyira édes volt, imádom azt a lányt...!
vasárnap meg hazamenős téma volt, semmi extra, nemkicsit vártam már ... a legjobb volt, hogy egy tökidegen pacák kivitte a csomagjainkat az állomásra, úgyhogy ezzel nem kellett szenvednünk... aztán 2 és fél óra zötyizés a peronon, mert természetesen helyjegyünk nem volt, de ezt sem bántam... végre hazafelé mentünk...
hát ez volt.
hihetetlen volt.
imádtam.
végigpörögtem.
fájt is.
rakendroll, kedveskéim, és lámanyál az életem.
ezt így.
úú.
aztán szunya. a lányok már megelőztek, el is foglalták a helyemet, és egy gödörben aludtam egész éjjel, de egy ilyen koncert után nem is érdekelt túlságosan.
szombaton pál és gábor hazautazott, előttünk meg ott állt a legnehezebb nap, csomó koncival, és aznap volt a legmelegebb is, és úgy egészében véve, az uccsó nap, amire csilla szerelmem fel is tette a pontot, ahogy azt illik. az egészet úgy nyitottuk, hogy bevásároltunk, vettünk sört és vodkát és energiaitalokat, és narancslevet, majd az egészet kicipeltük a partra, elfogyasztottuk, és sok órával később kellően felkészülve az estére, bevonultunk. alvinra. janem, subscribe volt előbb, de azt mi lányok végigkókadoztuk a peremen, mert iszony meleg volt. csöpi zúzott, mi fűszálakkal dobáltuk egymást. aztán alvin után kitaláltuk hogy menjünk vizifocizi, de már nem volt hely. nem bánkódtunk, mert kb öt másodperc múlva leesett hogy kaukázus koncert van öt méterrel arrébb, úgyhogy fogtam csillát, és odarángattam. csöpi és anna robogtak utánunk és minden erejüket bevetve el akartak onnan húzni minket, de kapaszkodtunk a rácsba, és nem engedtünk. ott még ati is megtalált és közölte hogy a szólós gergő a csoporttársa. amnikor vége lett, a placc közepén egymásra borultunk és pihentünk. de csak addig míg úgy nem gondoltuk mekkora móka lenne csontig összevizezni magunkat és egymást. ezt meg is valósítottuk, kb a bugyimból is folyt a víz, de legalább már nem volt melegem :D
aztán volt még aznap quimby is, amit csöpp és anna csendesülősre vettek, mimeg végigbuliztuk csillával, aztán volt egy kicsi balhé a fiúmmal, de rögtön kiis békültünk, telón persze, mert nem volt ott velem, majd paso, amiről én ellógtam, mert addigra tényleg nem írtam már járni sem...
beestem a sátramba, helyet teremtettem alkalni lakótársaimnak is, és kb azon nyomban aludtam is. hajnalban arra ébredtem hogy csilla oldalról próbál bejönni a helyre, és olyan ko a csaj, mint én az egész héten sose. ketten cipelték de még igyis sikerült összeborítania a sátorelőt. nagy nehezen befektettük, hárman, de 3 perc múlva a csaj már megint kinn volt, a domboldalon kókadozott, mert hánynia kellett. nem hányt, de még vagy 1 órán keresztük néztük és fogtzuk, ekkor már négyen. ezt meguntam, és bevittük megint a sátorba, ahol végre nyugodtan megmaradt, de további két órán keresztül pofázott még nekem, annyira édes volt, imádom azt a lányt...!
vasárnap meg hazamenős téma volt, semmi extra, nemkicsit vártam már ... a legjobb volt, hogy egy tökidegen pacák kivitte a csomagjainkat az állomásra, úgyhogy ezzel nem kellett szenvednünk... aztán 2 és fél óra zötyizés a peronon, mert természetesen helyjegyünk nem volt, de ezt sem bántam... végre hazafelé mentünk...
hát ez volt.
hihetetlen volt.
imádtam.
végigpörögtem.
fájt is.
rakendroll, kedveskéim, és lámanyál az életem.
ezt így.
úú.
