elaludtam. azt hittem, több órára, álomba ringattak kötbe körbe szaladgáló és teljesen hiábavaló gondolataim. de csak egyetlen órára sikerült kiszakadnom. arra riadtam, hogy leszakadt az ég. gyerekkorom óta nem láttam ilyet, ez nem csak szokványos eső volt, jég is jött vele.
ültem az ablakban, és néztem ahogy agyonveri a növényeket. előbb bosrsó, aztán dió, majd megint borsó nagyságú daradok. szörnyű. megfogtam egyet, de azonnal meg is halt a meleg tenyeremben.
milyen szomorú, a nagy felhő ringatta, ki tudja mióta, és egyszercsak kilyukadt a pocakja. a gyermek kiesett belőle, és szinte azonnal meg is halt. illetve nem, vízzé vált. a napocska majd felszárítja, és visszateszi őt a felhő hasába. örök körforgás...
a növények pedig újra magukhoz térnek. felemelik fejüket, és újúlt erővel folytatják harcukat az élettel. minden visszatér a régi kerékvágásba, nem szabad hogy kizökkentsen olyan apró momentum, mint egy jégvihar. hisz ez is természetes, mint a sáskajárás, vagy a tornádó. minden természetes..
nekem is magamhoz kellene már térnem, felemelni a fejem, és szembenézni az életemmel, örök körforgás. nem úgy várni Őt, mint egy halottat, hanem tele élettel, hogy tudja, hazaérkezett..
hiszen "az otthon ottvan, ahol szemedbe nézek"...
ültem az ablakban, és néztem ahogy agyonveri a növényeket. előbb bosrsó, aztán dió, majd megint borsó nagyságú daradok. szörnyű. megfogtam egyet, de azonnal meg is halt a meleg tenyeremben.
milyen szomorú, a nagy felhő ringatta, ki tudja mióta, és egyszercsak kilyukadt a pocakja. a gyermek kiesett belőle, és szinte azonnal meg is halt. illetve nem, vízzé vált. a napocska majd felszárítja, és visszateszi őt a felhő hasába. örök körforgás...
a növények pedig újra magukhoz térnek. felemelik fejüket, és újúlt erővel folytatják harcukat az élettel. minden visszatér a régi kerékvágásba, nem szabad hogy kizökkentsen olyan apró momentum, mint egy jégvihar. hisz ez is természetes, mint a sáskajárás, vagy a tornádó. minden természetes..
nekem is magamhoz kellene már térnem, felemelni a fejem, és szembenézni az életemmel, örök körforgás. nem úgy várni Őt, mint egy halottat, hanem tele élettel, hogy tudja, hazaérkezett..
hiszen "az otthon ottvan, ahol szemedbe nézek"...
