hát kellett ez nekem, nem elég hogy hideg volt, még kísértem is a sorsom, most biztos azt hiszed, hogy egy kis hülye vagyok, pedig mondtam, hogy ilyenkor minden olyan bonyolult, még a legegyszerűbb kifejezést is körbe kell írnom, olyan hosszan, hogy végül elfelejtem az elejét, jól mondtad, a rövid távú memória ilyenkor meghal, de a hosszú is, mostis mennyit ölhettem meg, te jóég, belegondolni is rossz, de hogy miért akartam pont azt megtudni, hogy mi értelme az udvariasságnak, ne kérdezd, ilyenkor minden olyan kies, olyan durván idegen, még jobban mint máskor, viszont egy előnye van, az izek sokkal elevenebbek, vagy hogy is mondjam, élénkebbek, reggel azthittem kiugrik a szívem, először mikor zso elment, aztán amikor felhívott, nem tudom mit álmodtam, de nagyon zavaros volt, aztán féltem, ha tovább pihizek, visszaalszom, úgyhogy kávé, nem kisadag, emberes, mostmeg olyan vagyok, mint valami hiperaktív egér, pattogok, még az idő sem tör le, de az ügyfelek ma nem járnak jól velem. :)

és a rögzítők, ó, nem, ma nem vagyok rá képes, élő emberrel sem tudok kommunkiálni, nemhogy egy géppel, persze..!

és éjjel majdnem postoltam egyet, részben a tegnapi film jutott más megvilágításba bennem, részben mert mondom, ilyenkor érdemes, bár felvenni még érdemesebb lenne, de valahogy mindig elfelejtődik, pedig azokat a körmondatokat érdemes lenne, meg ahogy belegabalyodik az ember, de nem ezt akartam, megint elfelejtettem, szóval hogy majdnem, de aztán zso nem engedte (?), vagy nem akarta, már nemtudom, a lényeg hogy nem, de ezt már leírtam vagy háromszor. mostmár üssön meg valaki, vagy adjon valamit, amitől lecsillapodik minden, és énis rendesen tudok gondolkodni.

a filmről pedig ha törik ha szakad, írok valamit, nembaj, hogy másodszor láttam, márk is mondta, ezt sokadszorra lehet felfogni, bár nem szövevényes, csak kissé underground, asziszem, szóval egy ír testvérpárról szól, meg az ő 'küldetésükről', meg sok káromkodásról, és gyilkolásról, a sztori lényegében annyi, hogy a testvérek rájönnek, az ő feladatuk a gonosz emberek lábalóleltevése, ennek érdekében mindent megtesznek, bevesznek maguk közé egy olasz pasit is, aki a bartájuk, és aki később meghal, szóval mese, mese, mese, de a végén a bíróságon, a szörnyeteg negyedik hapsival összeállva lemészárolják a 'főgonoszt' és a nép szereti őket ennek ellenére, valamiféle hősnek állítja be, angyaloknak tekinti őket, de nemtudom, nemtudom, már elsőre is kételyeket ébresztett bennem, helyes ez, de most komolyan, jó hogy az emberkéknek szükségük van valakire, aki nem hétköznapi, és kicsit visszapenderíti őket abba a korba, ahol természetes dolog a bűn ilyetén megtorlása, és ha csak ezt nézzük is, mennyire szokták a vállukon viselni például a nevesebb bűnözők tetteit, talán tényleg hősök, és talán isten törvényei tényleg messze felette állnak az emberinek, de ez akkor is gyilkosság, az euthanázia is, de ebbe most talán nem folyok bele, mert végleg elveszítem a fonalat, szóval mi a hősies abban, hogy önbíráskodnak emberi életek felett, még akkor is, ha az a másik élet is gyilkolt? szóval ez igy nem túl logikus, ennyi erővel őket is lemészárolhatja valaki, akinek ez bűn, és akkor mindenki mindenkit, ki dönti el hogy akkor végülis mi az isteni igazságszolgáltatás, és mi a gyilkolás, vagy etikai kérdés, valóban, ahogy a nyomozó is mondta, helyes hogy így, eképpen, a pap azt mondja erre, helyes, ha hiszel benne, ez lenne csak a kulcs, hinni, hát hiszek én sokmindenben, mégis lehet, hogy másoknak elborzasztó, de talán tényleg ennyi, hinni, a hit sokmindent megold, sokmindenre gyógyír, de abban nem tudok hinni, hogy ez helyes lenne, akkor sem, ha istent is belerángatják, nem, nem, ez sok, és tudom, hogy ez csak egy film, de lehetne nem film is, tudod, bármi lehetne, mit tennél, ha ilyennel találkoznál, ne mondd, hogy etikai kérdés, ne hogy vallási, mit éreznél, mi lenne a reakciód, vagy csak én reagálom túl?

amúgy jó film, a téma ellenére, ütősek a poénok, olyan pulpfiction-szerű, szóval ha teheted, nézd meg, és ne haragudj, hogy lelőttem a poént, a címe testvérbosszú, igen, aranyos, bár talán nem azt sugallja a cím, ami valójában, de frappáns, mit ne mondjak...

(húha)